Akadálymentes változatMegosztás: Megosztás a FacebookonMegosztás az IWIW-enEmail

Rákosmente - Modern Kertváros


Alapértelmezett mód

Kerületünk története

Rákosmente 54,83 km2-vel  a főváros legnagyobb kiterjedésű kerülete, ahol több, mint 80.000 ember él. A jó levegőjű kertvárosban a betelepülők száma folyamatosan nő, újabb és újabb lakóparkok épülnek. A kerület 9 településrészre tagozódik: Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoshegy, Rákoskert, Rákoscsaba-Újtelep, Régiakadémiatelep, Madárdomb és az Akadémiaújtelep.

Elődtelepülései közül kettőnek, Rákoscsabának és Rákoskeresztúrnak századokra visszanyúló történelme van. Mindkét ősi település a Rákos-patak, illetve az annak mentén húzódó hadi és kereskedő út mellé települt. Rákoscsaba a Százdi Apátság 1067-ben keletkezett alapítólevelében tűnik fel először, mint Csabarákosa. 1265-ben említik először a budafelhévízi keresztesek birtokában lévő Rákoskeresztúrt (Pósarákosa). A XVII. század végén a vidék a török elleni harcok következményeként elnéptelenedett. A benépesedés és visszatelepülés lassú folyamat volt.

A XVIII. század elején külföldi telepesekkel népesítették be a terület birtokosai a falvakat. Rákoscsabára csak kisebb létszámban érkeztek német telepesek, Rákoskeresztúrra azonban nagyszámú szlovák telepes érkezett. A XVIII. század utolsó éveiben németek telepedtek le itt. Ebben az időben már jelentősebb középületek is épültek: 1740-ben Rákoscsabán a római katolikus templom, az 1760-as évek első felében Rákoskeresztúron a Podmaniczky-kastély. A XIX. század végén községeink fejlődésnek indultak, megnövekedett a lakosság lélekszáma. Megépült a két vasútvonal (Szolnok és Hatvan irányában), mely összeköttetést adott a múlt század végén nagyvárossá fejlődő Budapesttel.

Rákosmente önálló községei 1950-től váltak XVII. kerületként Budapest főváros részévé.  A nagy lakótelep-építési hullám Rákoskeresztúrt sem kerülte el. A településközpont átépítésére 1971-től az 1980-as évek végéig került sor. Három ütemben több mint 1000 régi házat szanáltak, helyükre több mint 8000 lakás és számos szolgáltató és közintézmény épült. A nyolcvanas években épült be a Pesti út és a Rákos-patak közötti Kaszálórét.