Akadálymentes változatMegosztás: Megosztás a FacebookonMegosztás az IWIW-enEmail

Rákosmente - Modern Kertváros


Alapértelmezett mód

Gyergyószentmiklós

(Románia, Erdély)
A város honlapja: www.gheorgheni.ro
1993 óta Rákosmente testvérvárosa.

Történelme:

 

Gyergyószentmiklós városa Hargita megye harmadik legnépesebb települése, a Gyergyói-medence keleti részén, csodálatosan szép természeti tájban, a Békény-patak középső folyásánál, Csíkszeredától 56, Maroshévíztől 36 km távolságra fekszik, jelentős kereskedelmi utak metszéspontjánál. Északon a Piricske (1544m), keleten a Magasbükk (1416 m) délkeleten a Csíszér-hegy (1364 m) határolja. A Hagymás hegység nyugati kapuját képviselő város lakóinak száma több mint 20.000 fő. A város belterületének tengerszint feletti átlagmagassága 818 m.A várostól 26 km-re a közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozó Gyilkos-tó és környéke egyedi és páratlan csodavilága kápráztatja el a látogatót.Neve a szájhagyomány szerint a „gyer, jó” felkiáltásból ered, mások, a névben a Györgyjót (György patak) vélik elrejtve.

A város keleti részében fekvő Both (Hiripné) vára maradványainál folytatott ásatások során megállapították, hogy a várdomb már a IV-V században védelmi célokat szolgált. A források már a VII-VIII. században szláv lakosságra is utalnak Gyergyóban és környékén. A város első írásos említését az 1332. évi pápai tizedjegyzékben találjuk, Georgio néven templommal rendelkező településként említik. A helység első települése, feltevések szerint, a Békény-patak felső szakaszán a György- és Csanód-patakok torkolatai között lehetett. A Gyilkos-tó felé vezető úton számos épületmaradványra bukkantak.A fennmaradást jelentő ősi foglalkozások közül a fakitermelés és feldolgozás, állattenyésztés, földművelés és kereskedelem játszott szerepet. Az erdőkitermelés tette lehetővé a település folyamatos fejlődését, ez jelentette a lakosok biztos megélhetését.

Gyergyószentmiklós  1607-ben kapott vásárjogot.1672-ben telepednek át Moldovából a Gyergyói medencébe az örmények. Kereskedelemmel és kézműiparral foglalkozó örmények, nagymértékben hozzájárultak a település városiasodásához és polgárosodásához. 1716-ban a tatárok dúlták fel, 1719-ben pestisjárvány pusztított, 1808-ban pedig hatalmas tűzvészben 700 ház vált a lángok martalékává.

A XIX-ik század második felében elkezdődik az iparosodás: fűrészgyárakat, sörgyárakat, malmokat, találunk a városban és környékén. Ennek köszönhetően a település 1907-ben elnyeri a városi rangot. Megjelenik a vasút, közművesítenek, villanytelepet létesítenek. Ekkor épül a kórház és a bíróság épülete is. A Magyar Királyi Állami Gimnázium (ma Salamon Ernő Líceum) épületét 1915-ben adták át rendeltetésének. Az 1965-1983 közötti időszakban a kommunista uralom erőltetett iparosítási politikájának szellemében új gyárak és lakónegyedek épülnek a város területén. 2006-ban megyei jogú város lett. A városnapokat december 5-én Mikulás-járással egybekötött koncertekkel és tűzijátékkal, valamint 6-án a névadó Szent Miklós-napi búcsúval ünnepelik.

Műemlékek és látnivalók:

Gyergyószentmiklós szíve, az egykori Piac tér ma Szabadság tér néven Erdély egyik legszebb, háromszög alakú, parkosított kisvárosi főtere. A központban a Szent Miklós-szobor látható, Burján-Gáll Emil alkotása.

A Márton Áron utca gazdag barokk épületekben, amelyeket az örmény kereskedők építettek (Czárán-ház, Kövér-ház, Kopacz-ház, Bocsánczi-ház, stb). Ezek az épületek műemléknek vannak nyilvánítva. A római katolikus templom a város legrégebbi műemléke. 1753-57 között épült barokk stílusban a régi gótikus templom (1498) helyén. Tornyát háromszor is magasították. Déli oldalán felújított napóra látható. Kőkerítés övezi az 1786-os évtől. A templom védőszentje Szent Miklós, az ő szobra látható a főoltáron. A plébánia épülete 1758-ban épült. A templom mellett 1876-1948 között leánynevelő intézet működött, amelyet Fogarasi Mihály püspök építtetett és szentelt fel (ma újra az egyház tulajdona és gépgyártó iskolaközpont működik benne).Az 1730-1734 között barokk stílusban épült örmény római katolikus templom a Gyilkos-tó felé vezető út jobb oldalán található. A templom egy 1650-ben épült kőkápolna elemeit őrzi. A templom ékessége a barokk szószék, a fő- és mellékoltárok, valamint Világosító Szent Gergely 1752-ben Velencében készült oltárképe. A kapubástyákkal ellátott várfala 1748-ból való. Az örmény-katolikus plébánia épülete 1769-ben épült.A református templom 1895-99 között épült Szathmáry István ditrói főgondnok által ajándékozott telken, a város főterén. A templomot 1899 októberében Bartók György püspök szentelte föl. 1993-1997 között bővítették ki a több mint 1300 lelket számláló hitközösségnek.

Az ortodox templom 1929-1937 között épült. Szent György tiszteletére szentelték fel.A görög katolikus templom szintén a Gyilkos tó sugárút jobb oldalán található.A zsinagóga közadakozásból épült 1927-ben, a környéken akkor több mint 1000 lelket számláló zsidó közösség számára. A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll. Minden év július 26-án Szent Anna napi búcsút tartanak itt. A város egyik legrégebbi polgári emeletes kőépülete, az 1770-1780 között, Vertán István által építtetett örmény kereskedőház, jelenlegi székhelye a Tarisznyás Márton Múzeumnak. Jelentős részlegei az erdő néprajzának, a helyi fafeldolgozásnak, a város és környéke népviseleti és történelmi hagyományának állítanak emléket. Itt őrzik Karácsony János helyi festőművész és Elekes Vencel műgyűjtő hagyatékát (olajfestmények, akvarellek, grafikák, metszetek, szobrok, stb.). Említésre méltó a kőzet- és ásványkiállítás, amelynek anyaga 2004-től dr. Jakab Gyula geológus páratlan magángyűjteményének bevonásával bővült. A múzeum udvarán szabadtéri részleg is található (tászoki róvásírásos kövek, malmok, régi boronaházak, gépek, járművek, régi erdőkitermelő mozdony, stb.).

A Benedek kúria parasztbarokk stílusban épült 1840-ben, teljesen fából. Ma népművészeti alkotóház. Népművészeti, néprajzi kiállításoknak ad helyet.A felszegi és az alszegi csengettyűk fedett harangtornyok, a Békény-patak partján épültek és műemléknek vannak nyilvánítva.

A ma is működő Tinka-féle vízimalom 1868-ban épült szintén a Békényen, és a Békény utca 77. szám alatt található.A város keleti kijáratánál levő Both-várát az 1707-es szabadságharc idején teljesen lerombolták. A vár és az 1707-ben kivégzett Both András királybíró emlékére 1933-ban építették a Jézus Szent Szíve kápolnát.A város dendrológiai érdekessége a Csíky-kert, amely 16 hektáros arborétum. Az eredeti füvészkertet 185 féle fa alkotta. 1884 és 1910 között dr. Csíky Dénes ügyvéd telepítette.