A birtok a köztudatban a tulajdon szinonimájaként él, pedig jogi szempontból a birtok a tulajdonjog egyik részjogosítványa.
A birtokviszony, mint jogviszony alapján az, aki birtokosnak minősül, mindenki mástól követelheti, hogy tartózkodjék a birtokállapot önhatalmú megzavarásától. A birtoknak tehát elsősorban védelmi funkciója van. Ez alapján, ha a birtokost birtoklásában, azaz a dolog feletti hatalom békés gyakorlásában zavarják, vagy a dolog birtokától jogalap nélkül megfosztják, birtokvédelem illeti meg.
Legegyszerűbb és legősibb birtokvédelem a jogos önhatalom. Ilyenkor a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást önhatalommal is elháríthatja, természetesen csak a birtok megvédéséhez szükséges mértékben.
A másik birtokvédelmi eszköz az igazgatási út. Az állami eszközökkel való birtokvédelem első útja a közigazgatási, ami a bírói utat nemcsak időben, hanem jogilag is megelőzi. Az igazgatási út a birtoklás tényén alapuló egyszerűbb, gyorsabb birtokvédelem.
Jegyzői hatáskörbe a birtokháborítás akkor tartozik, ha a sérelmezett cselekmény egy éven belül történt, ténybeli vitáról van szó, megvalósult a tilos önhatalom, és az eredeti állapot helyreállításának feltételei fennállnak.
Amennyiben a sérelmezett cselekmény egy éven túli, vagy jogvita van a felek között, a birtokvédelmet az illetékes bíróságtól lehet kérni.
A birtoklási cselekmények köre szinte végtelen, bármi megvalósíthatja, ami zavar valakit.
A kérelem tárgyában a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvében foglaltak alapján kell eljárni. Tárgyalást kell tartani, a feleket meg kell hallgatni és a szükséghez képest bizonyítási eljárást kell lefolytatni (tanú, helyszíni szemle stb.).
A birtokvédelmi ügykörben hozott határozat ellen államigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak. A határozatot sérelmező fél jogosult az illetékes bíróságnál keresetet indítani, kérheti a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését is. Addig, azonban amíg a bíróság a felfüggesztésről nem dönt, végrehajtási kérelem esetén a jegyző megbízásában eljáró ügyintéző jogosult végrehajtási cselekményeket foganatosítani, vagy végrehajtási bírságot kiszabni.
Az eljárás célja az, hogy amíg a bíróság a jogosultság tárgyában nem dönt, illetve a felek másképpen nem állapodnak meg, az eredeti békés birtoklást tilos önhatalommal senki ne zavarja.
Amennyiben ez mégis megtörténik, a jegyző megbízásában eljáró ügyintéző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását, illetve eltiltja a birtoksértőt a jövőre nézve az ilyen és hasonló cselekmények elkövetésétől. E határozata helyreállításának – önkéntes teljesítés hiányában - végrehajtási pénzbírsággal, illetve karhatalmi végrehajtással szerezhet érvényt.
A harmadik út a bírói út a birtokper. A bíróság nem az eredeti birtokállapot tényei alapján, hanem a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. Döntése ilyen értelemben véglegesen lezárja a birtokvitát, szemben a jegyző határozatával.
Az eljárás megindítása
Az eljárás a panaszos (kérelmező) kérelmére indul.
A birtokháborítási panaszt, a panaszos (kérelmező) írásban vagy szóban adhatja elő, a szóban előadott kérelemről jegyzőkönyvet kell készíteni.
Az írásos kérelmet postai úton, illetve személyesen lehet eljuttatni a hatóságnak, személyesen a birtokvédelmi ügyintézőnél illetve az Ügyfélszolgálati Irodán lehet leadni.