A nyilvántartás tartalmazza:

• a polgár nevét,
• állampolgárságát,
• nemét,
• születési helyét, idejét,
• anyja leánykori családi és utónevét,
• személyi azonosítóját,
• lakóhelyét (állandó lakcím),
• tartózkodási helyét (ideiglenes lakcím),
• családi állapotát,
• adatszolgáltatásra vonatkozó korlátozást, vagy tilalmat.

Külföldről hazatérő magyar állampolgár nyilvántartásba vétele

Szükséges okmányok, nyomtatványok:

• érvényes magyar útlevél, ennek hiányában a magyar állampolgárságról szóló igazolás, melynek kiállítását az anyakönyvvezetőnél is lehet kezdeményezni,
• anyakönyvi kivonatok (születési , házassági anyakönyvi kivonat)
• a szállásadó (lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője) hozzájárulása a lakcímre történő bejelentkezéshez a lakcím-bejelentő lap aláírásával és a külön íven megszövegezett befogadói nyilatkozat benyújtásával. Saját tulajdonba történő bejelentés esetén a lakás tulajdonviszonyait igazoló okirat (adásvételi szerződés, tulajdoni lap, lakásbérleti szerződés) bemutatása és a külön íven megszövegezett tulajdonosi nyilatkozat benyújtása,
• az általunk - ingyenesen - rendelkezésre bocsátott lakcímjelentő lap kitöltve és aláírva,
• gyermekek esetében a szülők nyilatkozata a nyilvántartásba vételről.
• Az eljárás díj- és illetékmentes.

Külföldre letelepedni szándékozó állampolgárok nyilvántartásból történő kivezetése

Szükséges okmányok, nyomtatványok:
• személyazonosító igazolvány,
• újfajta személyazonosító igazolvány esetén, a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány (lakcímigazolvány) is,
• lakcímjelentő lap.

A külföldön történő letelepedési szándék bejelentésekor le kell adni a magyar személyazonosító igazolványt és a lakcímkártyát.

A bejelentéssel egyidejűleg a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy kéri e adatainak további kezelését külföldön élő magyar állampolgárként, vagy adatainak törlését.

Az eljárás illetékköteles, az eljárási illeték mértéke 3000 forint, amelyet a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell leróni okmánybélyegen.

Családi állapot igazolása

A családi állapot igazolása kérelemre indul. A kérelemben közölni kell, hogy a polgár az igazolást milyen célból kéri (pl.: házasságkötéshez, gyermekszüléshez, apai elismerő nyilatkozathoz). Az igazolás meghatalmazott útján is kérhető, mely esetben a kérelemnek tartalmazni kell annak a személynek három azonosító adatát (pl.: teljes neve a születési nevének feltüntetésével, anyja neve, születési helye és ideje), akinek az igazolás kiállításra kerül, valamint azt, hogy az igazolást milyen célból kéri.

A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:

• az érvényes személyazonosító igazolványt, vagy más személyazonosításra alkalmas, érvényes hatósági igazolványt, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány, vagy 2000. 01. 01. előtt kiállított személyazonosító igazolványt, mely a még érvényes lakcímet tartalmazza,

• meghatalmazott eljárása esetén a meghatalmazást, valamint a meghatalmazott személy érvényes személyazonosító igazolványát, vagy más személyazonosításra alkalmas érvényes hatósági igazolványát, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány, vagy 2000. 01. 01. előtt kiállított személyazonosító igazolványt, mely a még érvényes lakcímet tartalmazza.

Az eljárás díj- és illetékmentes.

Adatszolgáltatás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból

Adatszolgáltatás saját adatról

Az eljárás kérelemre indul, amelyben közölni kell a személyes adatokat, meg kell jelölni, hogy az adatszolgáltatást milyen célból igényli. Be kell mutatni az érvényes személyazonosító igazolványt, vagy más személyazonosításra alkalmas, érvényes hatósági igazolványt, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány, vagy 2000. 01. 01. előtt kiállított személyazonosító igazolványt, mely a még érvényes lakcímet tartalmazza. Ha a saját adatok igazolása külföldön történő bemutatás céljából szükséges és ehhez nem magyar nyelvű nyomtatvány kitöltése szükséges, a nyomtatvány magyar fordítását is mellékelni kell.

Saját adatokról igazolás kiadása díj- és illetékmentes.

Adatszolgáltatás más személy adatairól

Az eljárás kérelemre indul, amelyben közölni kell:

• kérelmező személyes adatait,
• meg kell jelölni és igazolni is kell a felhasználás célját és jogalapját (hogy jogosult kérni az adatokat),
• az érintett polgár azonosítására alkalmas természetes személyazonosító adatait (lehetőleg három azonosító adatot, pl.: teljes neve a születési nevének feltüntetésével, anyja neve, születési helye és ideje), illetőleg lakcímét.

Be kell mutatni a kérelmező érvényes személyazonosító igazolványát, vagy más személyazonosításra alkalmas, érvényes hatósági igazolványát, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány, vagy 2000. 01. 01. előtt kiállított személyazonosító igazolványt, mely a még érvényes lakcímet tartalmazza.

Más személy adatainak igazolásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díjat akkor is meg kell fizetni, ha az adatszolgáltatás eredménytelen. A fizetendő díjat az erre a célra rendszeresített pénzátutalási megbízáson (csekken), vagy ügyfélfogadási időben, házipénztárunkban lehet megfizetni.

Jogszabályok

1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról

1995. évi CXIX. törvény a kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről

1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról

168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról

86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének rendjéről

16/2007. (III. 13.) IRM-MeHVM rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásokért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról